Fehér József, a munkavállalói oldal ügyvivője azt mondta: 2011 és 2013 között 1400 milliárdos bértömeget vontak ki a szférából, és ebből az összegből máig csak 1050 milliárd érkezett vissza.
Számításaik szerint a nyolcszázalékos - gyakorlatilag a 13. havi bért visszaadó - emelés éves bérköltsége 330 milliárd forint körül lenne, ennek egy jelentős része pedig egyből vissza is érkezne az állami költségvetésbe - tette hozzá.
Megjegyezte: a KSH márciusi adatai szerint mintegy 680 ezren dolgoznak a közszolgálatban, közülük az utóbbi években 410 ezer embert "ért el valamiféle bérintézkedés", ugyanakkor legalább 200 ezren egyetlen fillér emelést sem kaptak az elmúlt tíz évben, de vannak, akiknek 2002 óta változatlan a juttatása.
Szavai szerint az utóbbi években széttöredezett hazai közszolgálati bérrendszert "egy viszonylag egységes logikájú, nem feltétlenül egységes mértékű" szisztémává kellene rendezni. Ettől független a nem jellegadó munkakörben (például kórházi vagy iskolai kisegítőként, karbantartóként) dolgozók bérének rendezése, hiszen ők azért nem kaptak korábban emelést, mert rájuk nem érvényes az életpályamodell.
Földiák András, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke az eseményen arról beszélt: a tavalyi, jelentős előrelépések után határozott csalódást okozott a tárgyalásokon a kormányzati pozíció, a munkavállalói oldal pedig abban bízik, hogy a kormányzat visszavonja a munka törvénykönyve általa "rabszolgatörvényként" említett, a munkaidő-beosztást megkötő módosítását.
Közölte: a költségvetés tervezetéről tartott hétfő délutáni egyeztetésen elhangzottak alapján jövőre 4,3 százalékos GDP-emelkedést és 3 százalékos inflációt vár a kormányzat; a bruttó bértömeg 10 százalékkal nő, a béremelkedés mértéke 8 százalékos lesz.
A szakszervezeti vezetők az eseményen elmondták: ígéretet kaptak a kormányzati oldaltól, hogy a költségvetési tervezet május másodiki benyújtása utáni héten újabb egyeztetést tartanak a több száz oldalas dokumentumról.
(Forrás:kereskedelmiszektor.hu, mti/Fotó:mti)